Debrecenben vagyunk, a városban, amely 1995 után ismét Bajnokok Ligája csapatot adott Magyarországnak. Büszkeséget és elismertséget hozott nemzetünknek. Tiszteletre méltó sportolók emberfeletti teljesítménye ez. Ám hiú ábránd volt azt hinni, hogy a Debrecen sikerét meghagyják a politikusok a focistáknak.

 

Mindannyian emlékezhetünk, a Bajnokok Ligájába jutást meghozó fantasztikus mérkőzést követően a kereskedelmi csatorna mikrofonja előtt nem a bombagólt szerző Varga József, vagy nem a zseniális csavarást bemutató Rudolf Gergő nyilatkozott. Helyettük a Felcsút SE egykori középpályása, jelenlegi elnöke beszélt, aki mellesleg a Fidesz elnöke. Kvázi választási ígéretekkel bombázta a saját hőseikre váró drukkereket. Stadiont ígért, meg Kánaánt. Így nem csak a reflektorfényt igyekezett ellopni, hanem a debreceni futballisták fantasztikus sikerét is igyekezett pártjához kötni.  Igaz, a szintén a Fideszt képviselő Kósa Lajos polgármester már 9 éve kábítja szép szavakkal a helyi drukkereket az új stadionról. Nem hiába kérdezte tőle a drukkerhad a tavalyi bajnokavatáskor: „Hol a stadion?”. A politika a sportban nem produkálja az eredményeket, hanem élősködik azokon.

 

Ahogy azt a Szórakozás szabadságáért mozgalom korábban is jelezte, a politika térnyerése különösen azért káros, mert a szórakozás átpolitizálására a külföld is felkapja a fejét. Legutóbb az egyik legnépszerűbb belga napilap hasábjain szerepelt Erwin Koeman, holland nemzetiségű magyar szövetségi kapitány csalódott nyilatkozata. Koeman a magyar sportban tapasztalható politikai térnyeréséről beszélt.

 

A szövetségi kapitány elmondta, a politikának nagy befolyása van a magyar labdarúgásra. Példaként felhozta, hogy a tavaszi parlamenti választásokon győzelemre esélyes párt miniszterelnök-jelöltje labdarúgás-szakmai kérdésekben kritizálta őt. Koeman hozzátette, mindez egy nyugati országban, Hollandiában, Belgiumban elképzelhetetlen viselkedés lenne.