|
|
 |
|
 |
 |
Gazdasági munkacsoport
Az ÚG Gazdasági Munkacsoportja, mint nevéből is sejthető a gazdaság helyzetével és a gazdaságpolitikával foglalkozik. A részvevők értesülnek és megbeszélik az SZDSZ gazdasági kabinetjében zajló tevékenységet (pl. adócsökkentés) ill. saját érdeklődésüknek megfelelően dolgoznak fel különböző témákat (egészségügy). Havi gyakorisággal igyekszünk meghívni neves közgazdászokat, nem kizárólag az SZDSZ környékéről. A jövőben cél az is, hogy az Új Generáció számára gazdaságpolitikai állásfoglalásokat készítsünk, és javaslatokat terjesszünk fel az LGK felé.
A munkacsoport vezetője Balogh Bence Balogh Bence vitairata letöltés.... Az Új Generáció Gazdasági Munkacsoportjának állásfoglalása az IMF hitelkerethez és a költségvetéshez kapcsolódva. Az IMF hitelkeret biztosítása kapcsán a kormány gyors intézkedésekre szánta el magát. Ezek az intézkedések normál körülmények között kritika tárgyát képezhetnék, de az államháztartás rövid távú finanszírozási gondjaira tekintettel előbbre valónak tartjuk a bírálatnál, hogy a kisebbségi kormány végre érdemi kiadáscsökkentési lépésekre szánja el magát. Gyurcsány Ferenc magyarázatát, arról hogy miért kéri Magyarország az EU és az IMF segítségét, milyen folyamatok vezettek viszont pontosítanunk kell. A kormányfő 4 okot jelölt meg: 1.) Az elmúlt 8 évben, főleg az időszak első felében olyan gazdaságpolitikai döntések sorozata született (pl. otthonteremtést ösztönző politika), amelynek nyomán "mára veszélyesen alacsonyak a lakossági megtakarítások", ezek nem, vagy alig fedezik a másik két jövedelemtulajdonos (állam, vállalatok) többlet jövedelemigényét. 2.) A magyar költségvetés 2001 óta lényegesen több terhet vállalt, mint amelyet bevételeiből fedezni tudott volna, ezek jellemzően jóléti, közfinanszírozási és fejlesztési célokat szolgáló kiadások voltak.
3.) A fentebb jelzett időszak első felében nem indultak el szerkezeti reformok, a második félidőben pedig az elinduló reformok egy része az erős társadalmi ellenállás miatt elbukott.
4.) Az elmúlt években a lakosság és a vállalatok nagy része hatalmas kockázatokat vállalt a devizában való eladósodáson keresztül.
Ezzel szemben a teljesen valós helyzetképből kimaradt, hogy 2.) A magyar kormányok 2001 óta szavazatvásárlási céllal lényegesen több szociális, jóléti terhet vállaltak (pl. 13. havi nyugdíj), mint amelyet bevételeikből fedezni tudtak volna. A bevételeket biztosító adók beszedését rendkívül aránytalan rendszerben valósították meg. 3.) Az erős társadalmi ellenállást az ország megreformálását felelőtlenül akadályozó - jellemzően ellenzéki - politikai pártok is gerjesztették. 4.) A kockázatokat az államháztartás egyensúlytalansága és az emiatt újból elinduló adóság növekedés tette naggyá. Egyensúlyi költségvetés és csökkenő államadóság mellett a deviza és forint hitelek csökkenő kamatkülönbözete kevésbé ösztönözi a külföldről történő hitelfelvételt. Alapelveink a költségvetéssel kapcsolatban: Első számú cél az egyensúly megteremtése. Ez kedvező külső körülmények között 3% alatti költségvetési deficitet, kedvezőtlen körülmények esetén pedig legalább 2% alatti szintet jelent. A jelenlegi helyzet nyugodtan nevezhető kedvezőtlennek. Második számú cél a valódi közteherviselés megvalósítása, a közterhek jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelő szétterítése. Ez növekedés szempontjából előnyös jövedelmi és másodsorban a társasági adók csökkentését jelenti. A kieső bevételeket kiadáscsökkentés mellett a vagyoni és forgalmi (fogyasztási) adók növelésével lehet pótolni. Harmadik számú cél, az inaktívak támogatása semmilyen formában sem nőhet nagyobb mértékben, mint az aktívak jövedelme, mert az elfogadhatatlan, hogy a megszorítások éppen azokat érintik, akik képesek az országot előre vinni. Figyelmeztetnünk kell mindenkit, hogy bizonyos aktív rétegek a reménytelen küzdelmet feladva az országot el is hagyhatják, tovább súlyosbítva az amúgy is kedvezőtlen gazdasági és demográfiai helyzetet. Negyedik számú cél hogy az állami szféra bérkiáramlása nem haladhatja meg reál értéken a GDP növekedését. A 13. havi illetmény átmeneti eltörlésével ez jövőre megvalósul, ugyanakkor hosszabb távon érdemes lehet az példátlanul túlburjánzó önkormányzati rendszer európai átlaghoz való közelítése, vagyis a 40 000 államilag fizetett helyi politikus és párhuzamos munkát végző települési köztisztviselő egy részének fokozatos átképzése. |
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
